Családfa

Mohácsi Toldi/Toldy családok
és a mi Toldy családunk.

A mohácsi Toldy család polgári, iparos, kereskedő családként élt Mohácson a XVIII. század második és a XIX század első felében. Ezidáig nem derült ki, hogy a család ősei honnan és mikor érkeztek Mohácsra, azonban az tény, hogy a polgári család a jelzett időszakban tevékenyen részt vett Mohács közéletében, kiemelkedően egy bírót és egy első világháborús hőst adva városunknak. Adatok tanúsítják a polgári család fokozatos és jelentős meggazdagodását, majd az I. világháború utáni zavaros időkben elszegényedésüket, ami azzal is járt, hogy a Család tagjai fokozatosan elhagyták Mohácsot és az ország más részein próbáltak szerencsét. Az ország területén és külföldön ma is számos, a mohácsi Toldy familiából száramzó Toldy él. Családunk első, a Mohácsi belvárosi róm. kat. plébánia kereszteltek anyakönyvének IV.kötetében található bejegyzéssel igazolható őse, a Mohácson 1825.október 26-án született Ignatius (Ignác), akinek édesapja Joannes Toldi (!), édesanyja pedig Rosalia Kiss volt. Ignác (a nevet írták Ignácz-nak és Ignátz-nak is) szüleiről további adatok derülnek ki a Pécs budai külvárosi St. Augustinum plébánia eskettek anyakönyv II.kötet, 68.lap, 35 folyószámú, Ignác és Ferenczfy Örzse házasságkötésére vonatkozó bejegyzéséből. Ez Toldy Jánost, r.k. vallásunak és molnár foglalkozásunak-, édesanyját Kiss Ruzsit pedig szintén r.k. vallásunak tünteti fel. Sorosán György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez (1976) munkájában a Toldi (!) János név többször megtalálható: "Molnár mesterek nevei 1853-1855 között " Toldi (!) János (fil.)" "Filiás mesterek 1856-1857. Toldi (!) (?) Mohács." "Mesterek névsora a molnár ipartársulat megalakulása után, 1877-1880" Toldi János (!)." Kérdés, hogy Sorosán által hivatkozott Toldi János molnár, volt-e Toldy Ignác édesapja. Ha feltételezzük, hogy Toldi/Toldy János 1800.évben született és 1825-ben (25 éves korában) született Ignác fia, akkor a Sorosán által említett 1853-1880-ig tartó időszak első évében 53 éves-, utolsó évében 80 éves lehetett, így az évszámok összevetéséből a kérdésre igenlő válasz adható. Kérdés, hogy a Család honnan és - körülbelül - mikor érkezett Mohácsra? Közfelfogás szerint 1526. VIII. 29-étől terjesztette ki a török uralmát Mohácsra és környékére, de csak az 1543.évi török hadjárat után annektálták az elfoglalt területeket, vagyis kebelezték be "Törökországként", s ezzel saját közigazgatásukat és saját adóztatási rendszerüket is bevezették. Mohács szandzsákhoz tartozott az egész Duna-mente Eszékig, míg a mohácsi nahiehez - Mohácson kívül - 21 község tartozott. Mohács első török adóösszeírásának írott emléke az 1544. X. 26-án kelt fejadó, törökül dzsizje, harács vagy forint adó defter volt. A fejadó defter külön tüntette fel az adózó és az adófizetésre képtelenek névjegyzékét, így tulajdonképpen az egész lakosságot. Az első ilyen összeírást 1546/47-ben, 1554-ben, 1556-ban, 1580-ban és 1591-ben további összeírások követték, de a Toldi/Toldy név egyikben sem található meg, tehát úgy tűnik, ezekben az időkben Toldi/Toldy familiák még nem éltek Mohácson. 1687. VIII. 12-i ú.n. "második mohácsi csata" következtében szünt meg a török uralom Mohácson és környékén. Megkezdődtek a török uralom alatt elpusztult lakosság pótlására a betelepítések. Szerémségből szerbséget, sokácságot és keresztény magyarokat-, (Radonay Mátyás püspök intézkedésére) Zala vármegyével és Vas vármegyével határos Belovárról (Bélavár, 1919-ig Magyarországhoz tartozott) magyarokat és Klimó György püspök kezdeményezésére Bajorországból, Elszász-Lotharingiából és a rajnai tartományokból németeket telepítettek be. A mohácsi adókönyvekben (domesticum; domesticos=házhoz tartozó, házi, családi; t.i. házról-házra járva vették fel az adózók nevét és határozták meg az adó mértékét) 1715-1748 közötti években a Toldi/Toldy név nem található, tehát - úgy tűnik - nem a betelepítések során érkeztek Mohácsra, vagy ha igen, akkor vagyontalan, adózásra nem kötelezettként.. Az 1802.évi adókönyvben bukkan fel Toldy IGNÁCZ neve (1802/03. évi adókönyv, 555. tétel), aki 1814-ig követhető ezekben a könyvekben: 1803/04. évi könyv 571. tétel; 1806/07.évi könyv 607. tétel Toldi névírással; majd 1808. évi könyv 621.tétel; 1809. évi könyv 630.tétel; 1810/11. évi könyv 650. tétel; 1814. évi könyv 662. tétel Toldy névírással. Az adókönyvekben további Toldi/Toldy neveket is feljegyeztek. Az adókönyvek tudnak 1802/03. évben Toldi Beniaminról (124. tétel); 1805/06. évben Toldi Mihályról (805. tétel); 1806/07. évben Toldi Beniaminról (787. tétel); Toldy Mihályról (816. tétel); 1808.évben Toldy Mihályról (844. tétel); 1809. évben Toldy Beniről (826. tétel), Toldy Mihályról (857. tétel); 1810/11. évben Toldy Mihálról (894. tétel); 1814. évben Toldy Mihályról (909. tétel); 1822/ 23.évben Toldy Istványról (882. tétel). Ezen időszakból a mohácsi plébánia kereszteltek anyakönyvében 1830.IX.10-én bejegyzésre került Haramza Joannes és Mária Toldi házasságából Rozália, valamint 1859-ben Toldy Jakab és Halász Erzsébet házasságából született István születése. A halottak anyakönyvében pedig 1832.IX.4-i keltezés alatt Toldi Mathias fiának, Stephaninak halálát tüntetik fel. De ki lehetett az 1802.évi adókönyvben feltüntetett Toldy Ignácz, akinek neve 1814-ig követhető ezekben a könyvekben. Mivel ezen kívül más adat nem áll rendelkezésre, csak feltételezni lehet, hogy Toldi János, Ignác fiát, édesapjáról nevezte el. Ha az eszmefuttatás helyes, akkor a mi Toldi/Toldy családunk az 1800-as évek elején érkezhetett Mohácsra és foglalkozásukat tekintve molnárok, esetleg malombérlők voltak Komp és hajómalmok Mohácson az 1890-es években A Baranyai helytörténetírás (Baranya megyei Levéltár kiadványai) köteteiben kerültek közzétételre Baranya vármegyére és Pécsre vonatkozó malomtörténeti kutatások: Baranya vármegye malmai 1785/86-ban. A pécsi malmok 1818.évi felmérése. Baranya vármegye 1815 és 1842/44.évi malom összeírásai. Az 1828.évi országos összeírás baranyai adatai (Móró Mária Anna publikációi) között a Toldi/Toldy név nem található, tehát a Család - valószinüleg - 1829.év után válhatott malomtulajdonossá, így János és édesapja, Ignác, még nem rendelkezhettek malomtulajdonnal. Ezt támasztja alá az előzőkben hivatkozott Sorosán könyvben, Toldi János neve mellett szereplő "filiás" jelző (filiálé=egy cég részben önállóan működő egysége). Az adókönyvekben szereplő Toldi Mihályról, Toldi Beniaminról, Toldy Istványról semmilyen adatunk nincs és - az adókönyvekkel együtt - nem tudunk semmit Toldy Jakabról, Toldy Máriáról és Toldi Stephaniról sem. Nem tudjuk, hogy a mi Toldy családunkhoz tartoztak-e. Bár Herner Mihályné sz. Toldy Györgyike emlékei szerint Toldy Jakabbal rokonságban álltunk, de hogy miképp, nem tudni. A mi mohácsi Toldy családunk római katolikus volt, de tudomásunk van Mohácson élt, református vallású Toldyról is, bár ez sem ad eligazítást, mert adatok vannak arról, hogy a török uralom alatt, törökök előtt nem kedvelt hitük miatt, számos katolikus tért át a református hitre, így több azonos családnév található a katolikusok és reformátusok között. A református Toldy Sándor öngyilkos lett. A Mohács és Vidéke helyi újság 1884. IV. 20-i számában erről így számol be: "Toldy Sándor 37 éves református vallású férfi állitólag felesége hűtlensége miatt f. hó 13-án este féltizenegy órakor saját házánál a konyhában felakasztotta magát." A református anyakönyvekből kiderül, hogy Toldy Sándor, Toldi Miklós (*1846) és Kölkedi (?) Judit házasságából született és ő 1869. XI. 17-én (23 évesen) kötött házasságot Király Erzsébettel (aki ekkor 17 éves volt), néhai Király István lányával. Ezekben az években a mi Toldy családunk jelentősebb szerepet játszott Mohács életében és a helyi ujság ennek megfelelően, tiszteletteljes hangon írt róluk. Az öngyilkosság tényszerű, rideg, kommentár nélküli közlése arra utal, hogy Toldy Sándor nem tartozott a mi Toldy családunkhoz. Végeredményben tehát tényként kell elfogadnunk, hogy azonos időszakban, a mi Toldy családunk mellett, más Toldi/Toldy családok is éltek Mohácson. Változatlan kérdés, hogy a Család honnan érkezett Mohácsra? Nyék és Pettend egy XVII. sz.-i térképen. A családi hagyomány szerint a származásvonal Fejér megyére vezethető vissza és ott is Pettend, Nyék, Bodzanyék, Velence települések térségére. Dvorzsák János: Magyarország helységnévtára, 1893. című kötetében Pettend puszta Nyék településhez (Pettend-) tartozónak van feltüntetve. Nyék címszónál utalás történik Kápolnás- vagy Pettend Nyékre, mely település Fejér vármegyében (székhelye: Székes-Fehérvár), a Székes-Fehérvári járásban található és vasút-, távíró- valamint postaállomással rendelkezett. Pettend címszó alatt utalás található Felső-Pettend pusztára, mely Kápolnás-Nyékhez tartozik. Bodzanyék ebben a Helységnévtárban nem található, de a későbbi kiadások sem tudnak ilyen nevű településről. A Magyar Nagylexikonban Nyék neve személynévként található: a honfoglaló magyarság egyik törzsének neve, melyet megőriztek a törzsnévi helynevek (Nec 1113, Neku 1138, Nyek 1249, Neek 1281). Különböző forrásokban találhatók Fejér vármegyei Toldy-ak. Pl. a Magyar Kancelláriai Levéltár iratai között fellelhető 1667-ből egy Keresztesberky, Bodmer, Welencze, Gardon, Kapolnas, Nyék-Fertőfenék, Pettend térségre vonatkozó birtokügy, melynek egyik érdekeltje Toldy volt. A Királyi könyvekben Fejér vármegyében: Nyék, Gárdon, Velencze, Bodmér, Petend birtokokért 1715-ben folyt perről lehet olvasni, melynek résztvevői Toldi családok voltak. Szintén birtokperek folytak 1716-ban Gardon, Velencze, Bodmér, Petend, Fertőfenék, Kápolnásnyék, Papvára birtokaiért, mely pereknek résztvevői voltak a Toldyak. Kupi László, Nyékkel foglalkozó kutató, által közölt adat, hogy "Még a török megszállás idején kértek királyi adományt az egykori Pettendi Ilona-féle kápolnásnyéki birtokra "Toldy Márton"" Ezek az adatok azonban csak arra utalnak, hogy a családi hagyomány szerint megjelölt térségben csakugyan éltek Toldyak, de ezen Toldyak és a mohácsi Toldy familia közötti kapcsolat továbbra is feltáratlan. Vannak olyan családi vélekedések is, hogy a Toldyak a mai Szerbia területéről (Újvidékről, Zomborból) vándoroltak be Mohácsra, de nyomát egyenlőre ennek sem találtuk. Az előzőkből kitünik, hogy a Család nevét hol Toldinak, hol Toldynak írták. Az bizonyos, hogy a nevet számos alkalommal hallás után írták le a különböző dokumentumokban, erre utal az adókönyvek bejegyzésein kívül a Mohács és Vidéke helyi újság számos híre is: pl. az 1894. V. 27-i mohácsi hadastyánok majálisán felülfizetett Toldi (!) Ignácz (!), a mohácsi iparosok olvasóköre által rendezett 1895. III. 15-i ünnepélyen tosztot mondott Toldy Ignácz (!); aztán egy 1898. VII. 10-i keltezésű községi bizonylat, melyen Toldy Ignác bíró, Toldi (!) Károly erkölcsi magatartásáról ad ki igazolást; végül a Mohácsi belvárosi plébánia kereszteltek anyakönyve VII.kötet, 236. bejegyzése 1855 évből, Toldi (!) Ignácról. Nyilvánvalóan ezt a zürzavart elégelte meg 1931.évben a Család egyik tagja: vitéz Toldy Miklós (Toldy Ignác fia), aki a Vallás és Közoktatásügyi M.Kir. Minisztériumhoz fordult annak megállapítása céljából, hogy családnevét "y"-nal vagy "i"-vel jogosult írni. A Minisztérium, a pécsi Püspökség kutatásai alapján megállapította, hogy vitéz Toldy Miklós családnevét "y"-nal jogosult írni. Az eljárás alapossága - tekintve az ügy kis fajsúlyát - példaértékű, miért is a következőkben ismertetjük . A Minisztérium vitéz Toldy Miklós kérelme ügyében, 160-417-931 iktatószámú és 1931 .X. 29-i keltezésű levéllel fordult Virág Ferenc pécsi püspökhöz, aki a vonatkozó anyakönyvek alapján történő állásfoglalás kialakítása céljából, 3257/1831. iktatószám alatt, 1931. X. 31-én megkereste a Mohács-Belvárosi Tisztelendő Plébániát. A Plébánia XI.6-i keltezésű és 513/1931. iktatószámú válaszlevelében közölte, hogy a kereszteltek anyakönyvének X. kötetében, 58. sorszám alatti, 1881 .III. 15-i bejegyzés szerint Toldy Miklós apjának neve "y"-nal, míg nagyapjának neve a VII. kötet, 236. sorszámú és 1855. évi bejegyzése szerint "i"-vel van írva. A Plébánia közölte azt is hogy az anyakönyvben található 1859.évi bejegyzés Toldy Jakab és Halász Erzsébet házasságából született István gyermekük születésére utal, s itt a családnév szintén "y"-nal van írva. Az Egyházmegyei Hatóság azonban a közléssel nem volt elégedett, s azt XI.9-én visszaadta, kérve az érintettek házasságkötésének kivizsgálását is. A Plébánia XII. 9-én, 313/1931. iktatószámú levelében jelentette, hogy Toldy Miklós szülei Németmárokon, nagyszülei pedig Pécsett kötöttek házasságot. Az Egyházmegyei Hatóság XII. 11-én az ügyet körözésre küldte meg a pécsi plébániáknak, kérve Toldy Miklós nagyszülei házassági adatainak felkutatását. XII. 12-én jelentkezett a Pécs-Budai Külvárosi Plébánia és 1033/1931. iktatószámú levelében jelezte, hogy Toldy Miklós nagyszülei 1851 .III. 3-án kötöttek házasságot; Toldy Miklós nagyapjának apja János volt, aki Kiss Ruzsival - Rozáliával - kötött házasságot; míg Toldy Miklós nagyanyjának szülei Ferenczfy György és Ozoray Katalin voltak; a Toldy nevet minden esetben "y"-nal írták - a levelet Csernohorszky József plébános, címzetes apát, írta alá Az Egyházmegyei Hatóság tovább vizsgálta az ügyet és XII. 12-én megkereste a németmároki Plébániát is azzal, hogy vizsgálja meg az eskettek anyakönyvében Toldy Miklós szüleinek 1880. évi házasságára vonatkozó bejegyzést. A plébános XII. 16-i és 312/1931. iktatószámú válaszlevelében jelentette, hogy az eskettek anyakönyvének II. kötetében, a 119. lapon, a 10. sorszám alatt, 1880. VI. 10-i keltezéssel található a házasságkötésre vonatkozóbejegyzés és ott a Toldy név "y"-nal van írva. A pécsi püspök XII. 19-i keltezéssel küldte meg válaszlevelét a Minisztérumnak, melyben közölte, hogy a feltárt adatok alapján Toldy Miklós családnevét "y"-nal jogosult írni. A püspöki levelet keresztezte a Minisztérium XII. 19-i sürgető levele. A Minisztérium XII. 22-én 160-492-931. iktatószámú levelében felkérte a pécsi püspököt, hogy az anyakönyvben az "i"-vel írt Toldy nevet "y"-ra igazíttassa ki és a kiigazított anyakönyvi kivonatot küldje meg részükre. Mivel a püspök késlekedett, a Minisztérium 1932. I. 29-én sürgető levelet küldött. Az Egyházmegyei Hatóság 1932. II. 1-én , 3848/1931. iktatószámú levelével utasította a Mohács Belvárosi Plébániát a szükséges teendők elvégzésére, majd ennek megtörténte után, 1932. II. 4-én a kiigazított anyakönyvi kivonatot megküldte a Minisztériumnak. A Minisztérium - az igen körültekintő eljárás után - megállapította, hogy Toldy Miklós családnevét "y"-nal jogosult írni.