Családfa

Tholdi, Tholdy, Toldi, Toldy familiák Magyarországon.

Különböző források szerint az 1300-as elejétől-közepétől ismert a Nicolaus de Toldy név. Nagy Iván: Magyarország családai című munkájában azt írja, hogy 1324.évben történik említés egy Tholdi Botond "Zemplin megyei" birtokosról, akinek Péter fia - hűtlenség miatt - elveszítette birtokait. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XVI-XVII.század (Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1993.) című könyve szerint a Nicolaus de Toldy név először 1352.évben tűnik fel az okmányokban. Nagy Iván: Magyarország családai című munkájában több, egymással nem vérrokonságban álló családról ír, akik Bihar-, Nógrád-, Pest-, Heves megyékben és Dunántúlon éltek A Tholdi név Ilosvai Selymes Péter 1574-ben írt: A híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história című műve alapján került be a köztudatba. Ezen alapult Arany János Toldi-trilógiája, melynek első részét 1846-ban, a Kisfaludy Társaság pályázatára írta és mely igazi sikert és Petőfi Sándor barátságát is meghozta részére. Nagy Iván szerint a Bihari- és Nógrád megyei familiák tekintették ősüknek az Ilosvai által megénekelt, roppant testi erejéről híres, Nagyfaluban született Toldi Miklóst. A szerző szerint volt Bihar megyében Nagyfalú nevű település és volt a sárréti járásban Told nevű puszta; de Szabolcs megyében is található volt Nagy-Falú; sőt Nógrád megyében is ismertek Told és Nagy-Falú helységeket; mindezeken túl a nógrádi hagyomány szerint Toldi Miklós I. Mátyás király korában élt. Ilyenképpen nem egyértelmű, hogy Toldi Miklós szülőhelye melyik Nagy- falú volt, bár Toldi Miklóst Ilosvai is a Bihar megyeiek közé sorolta. Vannak olyan vélekedések is, hogy Ilosvai a magyar múlt mondavilágából merített, ennek viszont ellentmond az a tény, hogy egy oklevél szerint, 1354-ben, I. Lajos korában, Pozsony vármegye alispánját és a hasonnevű vár várnagyát Toldi Miklósnak hívták. Nagy Iván ezekben a megyékben, ezeken a területeken, az általa hivatkozott családokon kívül más, további családokról is tud, akik később kaphattak nemességet, birtokot (pl. Bácskában élők). A középkort követően a név, most már Toldi/Toldy változatban, egyre gyakrabban tünik fel. A különböző tárgyú munkákban, országos név- és címtárakban, helytörténeti monográfiákban számos Toldi vagy Toldy név található. Például az első világháború előtt és a két világháború közti korszakban Toldi/Toldy család- nevüek éltek Siklóson, Pestszenterzsébeten, Budapesten, Esztergomban, Tállyán, Moholon, Nyíregyházán, Porrogszentkirályon, Lőrincin, Sótonyban, Csantavéren, Pilisen, Kishegyesen, Medgyesházán. Sokfelé bukantunk mi is Toldiakra/Toldyakra. A következőket csak példaként említjük: A tízéves Vitézi Rend, 1921-1931. című munkában (II.legénységi vitézek: Toldi József gyári munkás Lőrinci 5903-1926; Toldi Lajos földm. Sótony 5207-1926; Toldi Pál föld. Kapócsa- páti 2378-1924.) a Magyar Tiszti cím- és névtár 1928-1929. évkönyveiben - M.kir.Központi Statisztikai Hivatal kiadványában - (Toldi Dezső állampénztári tanácsos, kecskeméti adóhivatal; dr. Toldi Lipót pénzügyi titkár, Újpesti adóhivatal; dr. Toldy Elemér ügyvéd; nagyselmeci Toldy Ernő tanácsjegyző, Budapest VIII.ker. elöljáróság; Toldy Gyula ügyész, Veszprém; Toldy Jenő kiskunfélegyházi plébános, c. apát, pápai kamarás, Kiskunsági főesperesség, félegyházi kerület; dr. Toldy László a zenetudomány címzetes nyilvános rendkívüli tanára; ifj. Toldy László egy. m. tanár; Toldy Miklós jegyző, Tállya; nagyselmeci Toldy Tibor árvaszéki ülnök, Székesfővárosi árvaszék; dr. Toldy Zoltán bíró, Budapest, II. ker. kir. törvényszék) Baranya vármegye tiszti címtára, 1909. évkönyvében (V. Megyei hivatalok, Baranya vármegye törvényhatósági bizottsági tagja: dr. Toldi Béla kir. közjegyző Pécs, választott bizottsági tag) Pécs-Baranyai címtár 1928. című kötetétben (Nagytótfalú k.k. Községi népiskola: Toldy Ferenc ig. tanító) és 1930. évi kötetében (Pécsi cím- és lakjegyzék: Toldy Zsigmond gazd. egyl. titkár, Siklósi u.17. Siklós: Toldy Ferenc könyvkötő mester) A Magyar Nagylexikonban található Toldi Géza labdarugó edző; Toldi Miklós főúr, hadvezér, ispán; Toldy Lajos szerves kémikus neve. Tudunk Toldy György zenepedagógusról, aki 1951.évben az ungvári Zeneiskola vezetőjét: Novák Viktort segítette munkájában; Toldy Zoltánról, aki 2000.évben a vásárosnaményi II.Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese volt; az Ausztráliában élő Horváth-Toldy Péterről, aki Wass Endre unokatestvére. Toldy nevű kereskedők Magyarországon 1891-ben. (Forrás: RadixIndex) Aztán tudjuk, hogy Keszthely hegységben, a cserszegtomaji Anna kápolna közelében, 56 méter mélységben, barlangszerű nyílásra bukkantak, mely szerteágazó barlang-rendszerbe vezetett: a kutatók által elnevezett termek egyike a Toldy terem. Mindezeken túlmenően, az elmult évszázadban, néhány Toldy különösen kiemelt figyelmet kapott. Néhány példa: 1943-44. években az országot át kellett állítani a német politikai érdekek szolgálatába. A vidéki politikai átrendezést 1944. április közepén kezdték el és a tisztségekbe imrédysta politikusokat tettek. Így került a székesfehérvári és a Fejér megyei főispáni tisztségbe Toldy Árpád. Toldy csendőrezredes volt, a Belügyminisztérium XI. osztályának vezetője, aki nem volt tagja ugyan a Nemzeti Szocilalista Pártnak, de a szélsőséges politikai irányt követte. A Sztójay kormány 1944.március végétől a jogfosztó rendeletek özönét zúdította a magyar zsidóságra. Az április közepén kibocsátott 1600/1944. ME. sz. rendelet állami zár alá helyezte a zsidók ingó és ingatlan vagyonának túlnyomó részét azzal a tervel, hogy ezeket nyugatra kell menekíteni. Az értékekből két vasúti szerelvényt raktak meg - későbbiekben ez kapta az ú.n. "aranyvonat" nevet-, s ennek kormánybiztosául Toldy Árpádot jelölték ki. A szerelvények 1945. III. 30-án indultak meg nyugat felé megbízott parancsnokukkal: Avar László egykori zentai polgármesterrel. Az "aranyvonat" 1945.V.11-én, Böcksteinnél került az amerikai hadsereg ellenőrzése alá. Toldyt Németország francia megszállási övezetében fogták el, de ellene eljárás nem indult és valószínüsítik, hogy belépett a francia idegenlégióba. Sorsa ismeretlen. A svéd vörökereszt Rezeda utcai irodájának főnöke gr.Toldy volt. Az iroda feladata a deportáltak felkutatása iránti kérvények regisztrálása és betűrendbe szedése volt, de igen sok embert juttattak védőlevélhez és segélyhez. Az iroda később a Pasaréti utcába költözött, de néhány nap után a németek rájöttek, hogy milyen munka folyik itt és megfenyegették az irodát. Így a sárga csillaggal érkező zsidó tisztviselők átirányításra kerültek a nemrég alakult Sándor utcai hivatalba, mely október 15-ig működött, majd a nyilasok közvetlen fenyegetése miatt megszünt. Toldy gróf által vezetett iroda számos zsidó életét mentette meg és hozzájárult a deportáltak számbavételéhez is. Néhány érdekes esettel mi is találkoztunk: Tudomásunkra jutott, hogy Horvátországban, Krapina nevű településen él egy Toldy-Bailar Durda (Györgyike) nevű hölgy. Kiderült, hogy Györgyike festő és költő, akinek ősei Kiskunfélegyházáról származnak (itt ki is adták "Kiskunfélegyháza harangjai" című verseskötetét) és össze is állította családfáját. Adategyeztetés után aztán kiderült, hogy a kiskunfélegyházi és a mohácsi családok között kapcsolat nem található. A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története (szerk.: vitéz Doromby József és Reé László) című könyvben találtunk rá a következő szócikkre: "Toldy Ferenc kereskedő, őrmester *1899 Jánd (Bereg m.). Bevonult 1917.március 10-én mint önként jelentkező Munkácsra, a 65 k.gy.e.-hez. 1917.július 26-án az oláh harctérre ment. 1918.március hótól Ukrajnában rendfenntartó szolgálatot teljesített 1918.októberig. 1918.november 1-én a csendőrség szolgálatába lépett, ahonnan saját kérelmére 1921.július 30-án mint őrmester szerelt le. Testvérbátyja: Toldy Gyula, tizedes, szintén a 65.k.gy.e. kötelékében vett részt a világháborúban." Toldy Ferenc tehát jándi születésű volt, Jánd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Felső Tisza vidékén, a Beregi síkon, Vásárosnaménytől 4 km-re K-DK-re található. A jándi Polgármesteri Hivatalban élénk derültséget váltott ki az a kérdésünk, hogy lakik-e Toldy nevű személy a településen. Kiderült, hogy Jándon számos Toldi/Toldy lakott és lakik, sőt a település egy részét "Toldikert"-nek is nevezik. A helytörténészként is tevékenykedő helyi iskola igazgató a Toldi/Toldy -akról számos adatot közölt és több iratot is rendelkezésünkre bocsátott, azonban a jándi és a mohácsi familiák között kapcsolatot nem lehetett találni Portugáliában, Lisszabonban fedeztük fel a teológia professzorának nevét: Prof. Doutora Teresa Maria Leal de Assuncao Martinho Toldy A Veszprémben tanuló Toldy Tamás rendelkezésünkre bocsátotta Hajdú-Bihar megyéből származó családja adatait, de kapcsolatot a két család között nem tudtunk felfedezni.