Toldy Ignác és Ferenczfy Erzsébet Pécsett, 1851.III.3-án kötött házasságából született Mohácson, 1852.I.18-án TOLDY JÓZSEF.
Toldy József molnár foglalkozású és római katolikus vallású volt.
Tevékenyen résztvett a molnár céh, majd - katonai szolgálatát követően - az ipartársulat munkájában.
Sorosán György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez (1976) című könyvében írja, hogy a molnár "céh 1874-ig működött, mikor Baranya megye alispánja kérelemmel fordult az illetékes minisztériumhoz, hogy ipartársulattá való alakulásukat fogadja el. A molnár ipartársulat első elnöke Felker Mihály, alelnök Maltin János, választmányi tagok: Ruda Frigyes és Lang Gáspár Toldy Etel férje), jegyző Toldi József" (ekkor 22 éves volt).
Toldy József 1873. november 6-án (21 éves korában) kötött házasságot az 1856. V. 1-én született (a házasság időpontjában 17 éves volt) Bartos Etelkával. (Bartos Etelkáról csak annyit tudunk, hogy édesapja Bartos József volt, a nevét Barthos-nak is írták. Állítólag dombóvári illetőségűek voltak és ott voltak malmaik is.).
Házasságukból születtek Frigyes Károly, Gyula, Etelka és László.
Toldy József 1878. évben (26 éves korában) részt vett a boszniai okkupációban.
1878. VI. 13-án Berlinben francia, német, olasz, török, brit és a monarchia részvételével összeül az a kongresszus, melynek célja ugyanezen év III. 3-án San Stefanóban, Oroszország és Törökország között létrejött békeszerződés reviziója. A kongresszus VII.13-án ér véget és aláírják a berlini szerződést, mely Nagy-Bulgáriát három részre osztja: Makedónia visszakerül Törökországhoz, Dél-Bulgária közigazgatási autonómiát kap Kelet-Rumélia néven, Észak-Bulgária belső önállósággal bíró vazallus fejedelemség lesz; Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét megerősítik, határaikat módosítják; a Monarchiát a szerződés felhatalmazza Bosznia és Hercegovina határidő nélküli megszállására és igazgatására. VII. 29-én megkezdődik a boszniai okkupáció: az osztrák-magyar csapatok bevonulnak Bosznia és Hercegovinába; - a folyamat X. 20-án ér véget.
"A mohácsi általános ipartestület 1889.junius 23-án alakult meg, a Sey Lajos főszolgabíró iparhatósági személynök meghívására, Jeszenszky Gyula tn. főszolgabíró elnöklete alatt tartott közgyűlésen. Első elnökké Toldy József, alelnökké Palasovszky Ödön, pénztárossá Kovácsovits Ferenc, jegyzővé Tóth Lajos választatott." - olvasható A magyar ipar almanachja, 1929. (szerk.: dr.Dálnoki-Kováts Jenő) című könyv II.rész. Az iparos társadalom, Mohács fejezetében.
Toldy József vizimalma a Dunán
Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím és lakjegyzéke (szerk. Jekelfalussy József) 1892. évi kötetében a 1165.oldalon lisztkereskedőként-, míg 1299. oldalán a vizi- száraz- és szélmalmok szakmában van neve feltüntetve (1891-ben 39 éves volt).
A Mohács és Vidéke 1894. V. 6-i számában jelentette be, hogy "A mohácsi általános ipartestület f. évi május 13. és 14. napján fogja az iparosok olvasóköre nagytermében az iparos tanoncok munkakiállítását rendezni. A IV. cs. e.: Toldy József."
A hetilap júliusi számai a mohácsi iparkiállításról tudósítanak: "A III.terem igen változatos. Feltünik Toldy József kiállítása: egy dunai malom teljes őrlési átmenete." (VII.22.) "A mohácsi iparkiállítás bezárása. I. Díszokmányt kaptak: a/ Dicséretes haladásért és kivitelképességért Toldy József molnár" (VII.29.)
A helyi újság részletes tájékoztatást nyújtott az iparhatósági megbizottak munkájáról is: "Iparosaink tájékoztatása céljából közöljük azon iparosok és kereskedők névsorát, kik 10 frt-nál nagyobb III. oszt. kereseti adót fizetvén, iparhatósági megbízottakká választhatók: Toldy József" (1884. XI. 3.); "A múlt hó 30-án megválasztott iparhatósági megbízottak névsora a következő: Toldy József" (1884. XII. 14.); "A mohácsi iparhatósági megbizottak f. hó 4-én tartották meg alakuló gyülésüket. Kijelöltettek c/a műhelyek megvizsgálására Toldy József" (1894. I. 7.) "Mult vasárnap választották a Mohácsi Általános Ipartestület helyiségében az 1901.évi iparhatósági megbizottakat. Ezek következők: Toldy József" (1900.
XII. 23.) "A folyó évre megválasztott mohácsi ipartestületi megbízottak múlt vasárnap tartották alakuló gyűlésüket b/ a műhelyeket vizsgálják: Toldy József " (1901. II. 2.)
1897. évben a pécsi kereskedelmi és iparkamara tagjainak megbízatása lejárt és az új tagok választásának végrehajtására Mohácson albizottság alakult. "A mohácsi járási kereskedők és iparosok csütörtökön délelőtt ejtették meg Mohácson a városházán a pécsi kereskedelmi és iparkamarába küldendő két rendes és két póttag választását. Megválasztattak: 2/ az iparosok részéről rendes taggá Toldy Józsefet". (1897. XI. 28.-i sajtóhír)
Toldy József tevékenykedett a város képviselőtestületében is:
"Városunk képviselőtestülete szerdán délután rendkívüli közgyülést tartott Miután ezt az indítványt Toldy József pártolták, azt a gyűlés határozattá emelte". (1894. II. 18-i sajtóhír)
"Országgyűlési képviselőnk beszámolója. Este az Iparosok Olvasókörében részint a választóközönség köréből, részint a kör tagjai közül mintegy százan gyűltek egybe vacsorára. Beszéltek még: Toldy József a mohácsi téli kikötő eszméjét ajánlotta figyelmébe" (1900. XI. 25-i sajtóhír)
A szigeti védőtöltés bizottság tagja volt 1884-ben.
Toldy József molnárként, malomtulajdonosként és kereskedőként közéleti feladatokat is felvállalva, részt vett Mohács társadalmi életében is. A Mohács és Vidéke számaiban tallózva, igen sok esetben lehet találkozni Toldy József nevével, de tevékenységének nyomai Mohácsról szóló könyvekben is megtalálhatók.
Fölker József (Mohács hivatalos évkönyvveztője): Mohács története (Rosenthal Márk Könyvkiadója, Mohács, 1900.) című munkájában az V. Oktatásügy és közművelődési viszonyok fejezet 1. Óvodák részében a következő olvasható: "1880.évi január hó 4-én a 'mohácsi kisdedóvó-egyesület' megtartja alakuló közgyűlését" "A nemes czélt szolgáló egyesületnek segélyére sietett az egész társadalom. Számos tagot gyűjtött, kik három évre kötelezőleg felajánlották adományaikat; e mellett intézetek, egyesületek és magánosok jelentékenyebb összegekkel alapító tagokká lettek; pl. Toldy József".
Mohács társadalmi életében a "Mohácsi iparosok olvasóköre" - úgy tünik - jelentős szerepet töltött be. Az olvasókör 1869. IV. 26-án alakult; 1882-ben kezdték építeni székházukat. Az olvasókör munkájában Toldy József választmányi tagként (1882, 1884, 1901), különböző bizottságok elnökeként, tagjaként vállalt szerepet. Sajtóhírek:
"Az iparos olvasókör egy évben sem feledkezik meg arról, hogy hazánk történetének ezen forduló pontját (március 15-e) ünnepelni kötelességük - beszéltek még Toldy József, ki Kossuthról szólt meleg szívvel " (1894. III. 18.)
"Az iparos olvasókör jubileuma. A kör választmánya által a jubileumi ünnepély rendezésére kiküldött bizottság serényen dolgozik a napokban tartott bizottsági értekezleten a bizottság kiküldte kebeléből Toldy József a kiállítók összeírása végett." (1894. III. 21.)
"A 'Mohácsi Iparosok Olvasóköre' által - huszonöt évi (1869-ben alakult) fennállásának emlékére - tartandó jubileum s evvel kapcsolatos iparkiállítás rendezésére kiküldött bizottság múlt vasárnap üllésezett. A hozott fontosabb határozatok a következők: 1. A pályaművek megbirálására a következő bíráló bizottság választatott: póttag Toldy József. 2. A kiállítási iroda a következő bizottság alakíttatott: elnök Toldy JózsefV (1894. VI. 10.)
"A Mohácsi Iparosok Olvasökörének jubileumi díszközgyűlése helyi bizottságot alakított, tagjává Toldy Józsefet választotta meg" (1894. X. 21.)
"A Mohácsi Iparosok Olvasóköre mult szombaton rendezte farsangi mulatságát. Felülfizettek: Toldy József" (1897. II. 21.)
"A Mohácsi Iparosok olvasóköre januárius hó 7-én d.u. 3 órakor tartotta rendes közgyűlését. választmányi tagok lettek: Toldy József" (1900. I. 14.)
"A múlt hét szombatján, januárius hó 26-án folyt le a Mohácsi Iparosok Olvasókörének bálja a kör dísztermében. Felülfizettek: Toldy József" (1901. II. 19.)
Ugyancsak sajtóhírek tanúsítják, hogy - feleségével együtt - más társadalmi szervezetekben is tevékenykedett:
Az "Első mohácsi jótékony nőegylet"-ben felesége választmányi tag volt (1884, 1885, 1901);
az egylet mulatságain felülfizett (1894), ételadománnyal is hozzájárult (1897) és a rendezvény háziasszonyként is tevékenykedett (1901).
A "Mohácsi kat. legényegylet" 1891-1914-ig működött. Az első világi elnöke Toldy József volt, később alelnökként tevékenykedett (1894), az egylet estélyén felesége is résztvett és felülfizetett (1894).
A "Mohácsi Önkéntes Tűzoltó Egylet" választmányi tagja volt (1897), álarcos bálján felül-fizetett (1897, 1900).
A "Mohácsi állami polgári fiú és leányiskola" ünnepélyén felülfizetett (1897).
A ferencrendi zárdatemplom helyreállításához Toldy Józsefné is adakozott (1894).
Érdeklődött az új technikák iránt is: "Lapunk mult számában röviden jelentettük, hogy Mérey Sándor, a vásártéren be fogja mutatni az "Emmerling-féle viharágyút" és próbabemutatót is tart. Azonban Wolf Zsigmond és Toldy József azonnal kikocsiztak a megbizottal a szőlőhegyre és ott megalakítottak két érdekkört." (1900. VI. 10-i sajtóhír)
Fennmaradt Toldy József fényképe, a kép alatt a következő kézírásos szöveggel: "+Toldy József molnár, a XIX. sz.-ban a Dunán rendezett Nep. Szt. János ünnepségek rendezője és szónoka. 1412." (A szöveg - vélhetően - később került a képre.)
Nepomuki Szet János (Pomuk - ma Nepomuk -, 1345-Prága 1393) Csehország patronusa, a gyónási titok, a haldoklók, a hidak, a hajósok és tutajosok védőszentje (1729-ben avatták szentté, ünnepe: V. 16.
A szent szobra - a város első köztéri szobra - 1743 óta állt Mohácson a Duna-part közelében, a Ponty és Fecske utca találkozásánál. 1796-ban a szobrot restaurálták és a belvárosi templom mögötti térre helyezték át. 1842-ben a szobrot új posztamensre (alapzatra) helyezték, biedermeier izlésű ernyő-tetővel látták el és a Sóhivatal előtt állították fel. A szobor alkotója ismeretlen.
Mohács hivatalos évkönyv-vezetője az ünnepről így ír:
"A dunai hajósok, molnárok és halászok a napját megelőző este tartották tüzijátékos, lampionos csónak felvonulásukat, az úgynevezett "jánoskaeresztést". Az első csónakon Szent János felvirágzott templomi szobra vezette a vizimenetet; utána a szobrot visszavitték a templomba és bő vizért könyörögtek. A földművelőnép öregei, férfiak és asszonyok fekete ruhában keresztjáró és vetésmérő körmenetet tartottak.
Ezen a napon a molnárok is ünnepeltek, éltették az eddig végzett munkát, örvendeztek a tavasznak, hogy a jégtől megszabadult folyók újra forgatták malmaik kerekeit és egyben reménykedtek abban is, hogy a Péter, Pál napja táján esedékes aratás gazdag terméssel köszönt majd rájuk"
Fölker József: Mohács története. 1900)
Ezekben az években a Mohács és Vidéke három napomuki Szent János ünnepség kapcsán is utalt Toldy József szerepére (1894, 1895, 1900).
"Sötét felhők borították a láthatárt s habár az idő nem derült ki egészen, az eső mégis elmaradt s így molnáraink, hajósaink és halászaink akadálytalanúl ünnepelhették a szokott módon a vizenjárók védszentje nepomuki szent János ünnepének előestéjét. A hajóállomás kikötő hídja, hajók és a hajómalmok szépen fel voltak diszítve és kivilágítva (A Kohn József malmon "Éljen a király" felírású transzparent diszelgett). Fél kilencz óra után mozsárdurrogások között megindult a város felső végétől lefelé a sz. János feldiszített szobrát vívő szintén feldiszített és pazarul kivilágított nagy komp. A molnárok szónoka és derék vezére, Toldy József ékes rigmusokban dicsőítette a vizenjárók védszentjének emlékét és kérte az ő közbenjárását az Istennél. Majd pedig - a szokáshoz híven - a hazánk és városunkért felhangzó buzgó ima után éltette a világi és egyházi hatóságok képviselőit és a város minden polgárát. Az ünnepély sok népet csalt kia a Duna partjára. Valóban impozáns látvánmy volt, a mint a sok nép részint az alsó parton, részint a betonfal korlátjánál foglalt állást, vagy fel és alá hullámzott. Másnap reggel nagy körmenet vonult a belvárosi templomból a sóházi telkek előtt levő sz. János szobrához."
"Felhők boríták a láthatárt s cikkázó villámok jelzék a vihar közeledtét f. hó 15-én egész délután. Este azonban kissé kiderült s a vész jelei távolabb, észak felé huzódtak, mintegy engedélyt adva a mi derék molnáraink, hajósaink és halászainknak a szt. János tiszteletére évenkint rendeztetni szokott ünnepség megtartására. A malmok nagyrészét kivilágíták; az új, hatalmas kompok egyike lombokkal felékesítve, ragyogóan kivilágítva vitte szt.János szobrát a város felső részétől az alsóig, tarackok durrogása, röppentyük pompája csalogatá ki a népet a Dunának a beton építése folytán szélessé vátl partjára, mely már így csak félig-meddig készen is kellemesen hat a szemlélőre; a molnárok szónoka Toldy József, ékes rigmusokban szónokolt a vizenjárók patrónusának tiszteletére, a világért ki nem hagyván szeretett hazánk és városunkért felhangzó buzgó imáját s a világi és egyházi hatóságok éltetését. A parton álló nagy sokaság mindekor harsogó éljennel jutalmazta a lelkes szónokot s mi is szívesen üdvözöljük őt, mint a mohácsi iparosok derék vezérét városunk javának előmozdításában. Másnap reggel nagy körmenet indult a belvárosi templomból a sóházi telkek előtt levő szent János szobrához."
"Mint minden esztendőben, ugy az idén is szép ünnepélyt rendeztek a Dunán a helybeli molnárok és hajósok védőszentjük, nepomuki szent János tiszteletére -e hó 15-én este, sz. János napjának előestéjén. A hajómalmok s az itt horgonyzó hajók föl voltak diszítve és fényesen kivilágítva. Az eddigi szokástól az idén csak annyiban történt eltérés, hogy a nagy vízállás miatt nem dereglyén, hanem a város földiszített csavargőzösén vitték a szentnek - üvegszekrénybe zárt - szobrát a Dunán lefelé. A csavargőzös az I. cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási társaság felső hajóállomásától indult indult lefelé s fokozatosan haladva meg-megállt s ekkor - mint eddig számos évek óta - Toldy József, a molnárok ipartársulatának elnöke beszédet intézett a Duna partját és a betonfalat nagy számmal ellepő közönséghez, magasztalva Ne. Szt. Jánosnak, a gyónási titok hű megőrzéséért a Moldvába ölt prágai kanonoknak híthűségét, papi erényeit; elmondotta a vizenjárók gyönyörű imáját, és a védőszent pártfogásába ajánlotta a vizenjárókat s az egész várost; végül pedig éltette az országos képviselőt, a helyi egyházi és világi hatóságok, valamint a hajó- és vasúti állomások főnökeit s a város összes lakosságát. Az ünnepély -mely kevéssel esti 10 óra előtt kezdődött- körülbelül háromnegyed óráig tartott. Másnap reggel körmenet vonult a belvárosi templomból Szt. János szobrához, nyolc napon át pedig este ? 7-kor vecsernye van ugyanott."
Fennmaradt Toldy József kezeírásával írt, ünnepi beszéde.
Mohácson a "vizenjárók" ünnepét 1987-ben újították fel. A következő években az ünnep programsorozattá fejlődött, bővült és hagyománnyá vált. 2003 évben a megemlékezés már a hajdani ünnepségekre emlékeztetett:
A program szombaton fél hétkor az I. Bensheimi Fanfár és Ütősegyüttes térzenéjével kezdődtek, akik középkori ruháikkal és zenéjükkel a hétvégén többször is elbűvölték a közönséget. Az ünnepség fénypontja a szombat este kilenc óra után kezdődött Jánoskázás és az ezt követő tüzijáték volt. A Sokac-révből lecsorgó, lámpákkal, fáklyákkal kivilágított csónakok és az őket körülvevő sok száz úszó mécses teljes összhangban volt a hangszórókból szóló zenével. Az apró fények valóságos vizi várost varázsoltak a Dunára, a látványt a folyó partján fürtökben lógó, több ezernyi bámészkodó kisérte figyelemmel. ... A Jánoskázást követő tüzijáték pedig méltó folytatása volt az estének.
(Új Dunántúli Napló. 2003. V. 19.)
1897. XI. 18-án a Mohácsi iparos olvasókör elnöke, a rendezett tanácsú város ügyében értekezletet hívott össze (a rendezett tanács témájáról részletesen a Toldy Ignácról szóló részben írunk). Az elnök elmondta, hogy eddig a város több mint 300 adózó polgára fejezte ki óhaját, hogy Mohács rendezett tanácsú város legyen. Az értekezleten többen felszólaltak, köztük Toldy József is, akinek felszólalásáról a Mohács és Vidéke így emlékezett meg:
"Akik - ugymond - most még tán aggódnak, megnyugtathatja őket az a körülmény, hogy a rendezett tanácsú város képviselőtestülete fele részben virilis (legtöbb adót fizetők közé tartozó személy) és fele részben választott. A virilisek - biztosak lehetnek benne a kételkedők - semmi olyant nem határoznak, a mi rájuk súlyos teherrel járna. Már pedig a virilisták viselik mindig a nagyobb terhet; a szegényebb polgárságnak azon kívül ott van a választás is védő fegyverül, mert olyan képviselőket választhat, akik a szegényebb sorsu polgárok érdekeit mindekor megvédelmezik, ha kell."
"A vita befejezése után kimondotta az értekezlet, hogy 1.a rendezett tanács behozatalát óhajtja;"
A mohácsi iparosok olvasókörének épülete napjainkban
A dunai balesetek - úgy látszik - nem voltak ritkák. Három ujsághír vizi balesetről:
"Mult vasárnap este felé a 'Galac' vontató hajó 159. számú uszályáról egy matróz igyekezett csónakjával kifelé a város felöli partra, hogy onnét egyik társát bevigye. A mint azonban Toldy József malmát el akarta kerülni, a víz árja - mivel a malmok igen közel állnak egymáshoz - rávitte a Toldy malmára" (1894. VI. 3.)
"Nagy szerencsétlenség a Dunán. F. évi augusztus hó 7-én reggeli 6 órakor nagy szerencsétlenség történt a Dunán. A sokác gazdák saját dereglyéiken kelnek át a Dunán. A jelzett napon az egyik Margitta szigetre tartó dereglyét az erős szél keltette hullámzás nekicsapta egy hajómalomnak, melynek horgonylánca elszakadt és lefelé hömpölygött a Dunán, közben még öt malom horgonyláncát tépve el. A károsult malmok között van Toldy József malma is, akinek 400 K. kára keletkezett." (1902)
"Szerencsétlenség a Dunán. Vasárnap este egy burgonyát szállító dereglyét úszattak alá a Dunán, amely a D.G.T. állomásán keresztül haladva nekiment a Toldy József vizimalmának. Az összeütközés oly erővel történt, hogy a malom horgonylánca menten elszakadt s a malom elszabdulván, sebes iramban száguldott alá a folyón, ahola dereglyével együtt még két másik malmot is kiütött a helyéből, majd nekiment a M.F.T.R. Torontál nevű vontatógőzösnek és bezúzta az elejét. A parton állók, amikor az összeütközés történt, három embert láttak a dereglyén, akik midőn a dereglye az egyik homokzátonyon megakadt, már nem voltak rajta. Azt hiszik mindhárman a folyóban lelték halálukat." (1914.III.25.)
A Mohács és Vidéke 1899. VII. 23-i számában egy hírdetés jelent meg:
"Szállodások és vendéglősök különös figyelmébe! A főutca és a Széchenyi tér sarkán lévő 1. sz. üres háztelkemet - a főutcán 30 m. széles, befelé a Széchenyi térre 34 m. hosszú - szabad kézből eladni, esetleg hosszabb időre - kellő biztosítékkal - bérlő jelentkezik, kiépíteni és bérbe adni szándékozom. Toldy József."
Elgondolkodtató, hogy kb. egy év alatt (benne a téli hónapok is!) felépült egy nem is akármilyen emeletes ház, mely ma is áll!.
A mohácsi posta korabeli képeslapon.
A Postai Rendeletek Tára 1904.-i évfolyama tartalmazza a mohácsi postahivatal megnyitását, de ennek időpontját 1904. III. 15. napjában adja meg. A Mohács és Vidéke újság fenti száma bizonyítja, hogy ez a dátum téves.
1903.évben Budapesten Országos Molnárkongresszus volt. A Kongresszus kebeléből pedig Országos Molnáregyesület alakult, mely 1903.július hó 27-én Mohácson nagygyűlést tartott. A helyi sajtó is jelen volt és VIII.2-án beszámolt az eseményről:
".. az Iparosok Olvasókörében nagygyűlést tartott, melyen mintegy száz molnáriparos (köztük körülbelül negyvenen a vidékről) vett részt. Jelen volt még a közigazgatási hatóság részéről Szinkovich Károly járási főszolgabíró s a város részéről Jahoda Ede bíró. A gyűlést Vörös László nyugalmazott államtitkár, az Országos Molnáregyesület elnöke vezette, mint jegyzőkönyvvezető Katona Béla működött közre. ..A gyűlés végén Szinkovich Károly a közigazgatási hatóság nevében, Jahoda Ede bíró a város nevében és Toldy József molnáriparos a Mohácsi Ipartestület nevében mondottak köszönetet szíves fáradozásáért az elnöklő nyugalmazott államtitkárnak, aki megköszönvén a megjelentek érdeklődését, a gyűlést déli 12 órakor berekesztette."
Az 1900.évet követően új Toldy tűnt fel Mohács közéletében, Toldy József fia: Toldy Károly Frigyes (Toldy Károlyként használta nevét). Az 1902.évi iparhatósági megbízottak között, Toldy József mellett, Toldy Károly neve is megtalálható, mint a műhelyek megvizsgálásával megbízott személy. De a Mohácsi Iparosok Olvasókörében a választmánynak is tagja lett.
Toldy József Mohácson, 1905. IV. 14-én halt meg, halálát fia: Toldy Károly jelentette be. Az 1905.évi halotti anyakönyvben, 177 sorszám alatt a következő adatok találhatók: a halál időpontja: "d.e.2 óra", 53 éves volt; az elhunyt foglalkozása: "önálló molnár"; a halál oka: "bélcsavarodás"; a halál időpontjában felesége: Toldy Józsefné (Bartos Etel) még élt; az elhunyt apja: néhai Toldy Ignácz molnár, anyja: néhai Ferenczfy Erzsébet.
Sírjának helye nem ismeretes.
Toldy József özvegye Mohácson, a Király utcában lakott és Kiss Antallal közösen, tulajdonában volt egy vizimalom is, mely 1914. IX. 23-án reggelre darabokra tört. Az eseményről a Mohács és Vidéke 1914. IX. 24-i (csütörtöki) számában számolt be. (Az özvegy ekkor 58 éves volt.)
"Darabokra tört malom. Özv. Toldy Józsefné és Kiss Antal tulajdonát képező dunai malom tegnap reggelre darabokra törve elúszott. A sérülés okát eddig megállapítani lehetett, mert az a molnársegéd, akinek éjjel kötelessége lett volna a malomba tartózkodni nem volt ott. Valószínünek tartják, hogy valamelyik hajó nekiment, a vizsgálat megindult."
Özv. Toldy Józsefné a Pécs-Baranya Címtár 1928. (szerk.: Koltai László) című könyv Mohácsi szaknévsor Lisztkereskedők felsorolásában lisztkereskedőnek van feltüntetve, Király utcai lakással (72 éves volt).
Özv. Toldy Józsefné (Bartos Etel) halálának időpontja ismeretlen, de Toldy József családi sírboltjában nyugszik.
|