Családfa

A név eredete

A név eredete - mint ezt már szinte minden témában megszokhattuk - vitatott. A nevet a (Bihar-, Nógrád megyei) TOLD- vagy a (Somogy megyei) TOLDI helynévből, tehát a birtok, lakó- vagy származási helyből, illetve a név -i melléknévi képzőjéből eredeztetik (Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII.század. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1993.). TOLD (Puszta-), Bihar megye, mező-keresztesi járás, u.p. Mező-Keresztes. TOLD (Alsó- és Felső-), Nógrád megye, sziráki járás, u.p. Pásztó, később Szt.Iván. TOLD (Kis-) puszta, TOLD-hoz (Puszta-) tartozik. TOLDI puszta, Somogy megye, tabi járás, Karás mezővároshoz tartozik, távíró állomás. TOLDINTI telep, Bihar megye, mezőkeresztesi járás, Peterdhez (Mező-) tartozik, vasutállomás, postaállomás. TOLDALAG vagy TOLDALU, Maros-Torda megye, Régeni- Alsó (Szász-Régeni) járás, u.p. Szász-Régen. (Magyarország helységnévtára, 1893. Dvorzsák János kiadása.) TOLD, kis község, hozzátartozik: Fekete tanya, Jelentsik tanya, Parag tanya, Puskás tanya, Veres tanya; Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 141 ház, 631 lélekszám, református templom; r.k. templom: Biharkeresztes; görög katolikus: Bedő; izraelita: Biharkeresztes; 2.591 kh; körjegyzőség: Mezőpeterd; törvényszék: Debrecen; járásbíróság, telekkönyvi hatóság és adóhivatal: Berettyóújfalú; csendőrőrsi székhely: Berekböszörmény; postai ügynökség, ellenőrző postahivatal: Biharkeresztes; Püspökladány-Biharkeresztes vasúti vonalon; postaigazgatóság: Debrecen. (Magyarország helységnévtára, 1926.) ALSÓTOLD, kisközség, hozzá tartozik: Bableves, Lyukvölgy, Sóstó; Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, sziráki járás, 57 ház, 403 lélekszám; r.k. templom: Cserhátszentiván; 1.405 kh; körjegyzőség, törvényszék, járásbíróság és adóhivatal: Szirák; csendőrőrsi székhely: Buják; u.p. Cserhátszentiván; u.távírda: Ecseg. FELSŐTOLD, kis község, Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, sziráki járás, 58 ház, 334 lakos, r.k. templom: Cserhátszentiván; 1.406 kh; körjegyzőség: Cserhátszentiván; törvényszék, járásbíróság, adóhivatal: Szirák; csendőrőrsi székhely: Buják; u.p. Cserhátszentiván, u.távírda: Ecseg. (Magyarország helységnévtára, 1926.) TOLD, község Hajdu-Bihar megyében, a Bihari-síkságon, Biharkeresztestől 6 km-re Ny-ra, a magyar-román hatás közelében. Lakossága 643 (1910), 366 (1990), 354 (2001) fő. Első írásos említése: 1275 k. (Thold). A Told nemzetségből származó Toldi család ősi birtoka. Toldi Albert fiainak népeit IV.(Kun) László kivette a bihari ispán bíráskodása alól (1275 k.). Egyházas hely (1332-34). A török hódoltság alatt elnéptelenedett (XVI.század második fele), határát 1646-ban a berekböszörményi nemesek bérelték. A XIX.században Pusztatold néven népes puszta, számos nemes család osztozott rajta. 1950-ig Bihar vármegyéhez tartozott. Ref. templom, homlokzat előtti toronnyal, épült a XVIII.század végén, 1833-ban átépítették. ( Magyar Nagylexikon és Genthon István: Magyarország művészeti emlékei, 1961.) ALSÓ TOLD, község Nógrád megyében, a Cserhátban, a Zunyi-patak völgyében, Pásztótól 13 km-re Ny-Ény-ra. Középhegységi sorfalú. Körjegyzőségi központ. Lakosság 300 fő (1910.), 277 fő (1990.). Első írásos említése: 1295 (Told). A Toldi család birtokolta (1470). Gonda kúria (földszintes, 4 tengelyes) épült 1815-ben, barokkos, később kocsma, majd a Mészáros családé. Platthy-kúria (földszintes, L-alakú) épült 1820-ban, később a Horváthy-családé. Veres-kúria (földszintes, 1+5+1 tengelyes, középrész négy oszlopos és oromzatos, klasszicista) épült 1830 körül, később a Mészáros családé, ma iskola. R.k. harangláb, új, benne a lerombolt r.k. templom harangja Wieland Ádámtól, Vác, 1775. FELSŐTOLD, község Nógrád megyében, a Cserhát K-i részén, Szécsénytől 15 km-re D-DK-re. Lakosság: 312 fő (1910.), 284 fő (1990.). A falú Alsótold határában a XVIII.században keletkezett (1782 Ober Tóld). R.k. harangtorony, egyemeletes, fagúla fedéssel, 1800 körül, harangja Wieland Ádámtól, Vác, 1775. (Magyar Nagylexikon és Genthon István: Magyarország művészeti emlékei, 1961.) A helynév eredetéről ügy vélik, hogy TOLD helység bizonyára a magyar népnyelvi, nyelvjárásbeli tól, tó -d képzős származéka. Kevésbé valószínű feltevés szerint alakulhatott a puszta személynévből is; - a személynév forrásaként egy török toldi=megtelt jöhet számításba. ALSÓTOLD-ra illetve a vele korrelációban lévő FELSŐTOLD-ra az előzők vonatkoznak. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1983.) Egyes vélemények szerint Told helynevünk a "tó, vízállás" jelentésó -d képzős származéka, és ekkor az -l az eredetileg a szóhoz nem tartozó (inetimológikus) betoldás. Mások az ótörök "teljesen egységes, megelégedett (gyermek)", vagy a "légy megelégedett" jelentésű Tol~Toluszemélynévből származtatják Az Árpád korból általában továbbképzett formában: Tola, Tolus, Tolk maradt fenn. Kétségtelen, hogy a -d képzős formában csak Toldol, Tuled neveket találni, és ezek nem illenek tökéletesen a helynév etimológiájába. Ez ugyanis a magyar Told személynévből magyar névadással (minden végződés, vagy szóösszetétel nélkül) keletkezhetett Arad, Bihar, Győr, Komárom, Nógrád és Somogy vármegyében. Ezek bármelyikéhez járulhatott az "onnan/oda való" jelentésű -i képző. A név a Dunától keletre, különösen észak és északkeleten gyakori (Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája . 2010.)